Még több hónap távlatából visszatekintve is el
kell ismernem, nem mindennapi olvasmány volt ez. Jojo Moyes: Mielőtt
megismertelek című könyve olyan témát feszeget, amely a
többségben szorongást vált ki. Hiszen nem minden nap találkozunk
teljesen lebénult emberrel, pláne nap mint nap szórakoztatni egy
olyan kalandort, aki lelkében mindig is az marad, habár a teste
ebben örökre megakadályozza. Mint minden nehéz témát, így ezt
is humorral fűszerezve lehet igazán eladni. A könyv alapján
készült filmet még nem láttam, de az előzetes jót ígér.
Kedvenc idézet:
„te… olyan valakivé formálsz engem, amit azelőtt
el se tudtam volna képzelni. Boldoggá teszel, még akkor is amikor
szörnyen viselkedsz. Inkább lennék veled – még úgy is, hogy
szerinted belőled már nem sok maradt –, mint bárki mással a
világon. „
Régebbi olvasmánynál sok esetben nehéz felidézni a
karaktereket, de ezúttal nem volt nehéz dolgom. Will, az
autóbalesetet szenvedett férfi, aki nyaktól lefelé teljesen
lebénult, kezdetben egy nyafogó kislányra emlékeztet, de be kell
látni, hogy ilyen kiszolgáltatott helyzetben senkitől nem várható
el, hogy ujjongjon örömében. Szerintem akárki akármit mond:
bátor döntést hozott.
Lou, a hebrencs ápolónő a legjobb, akit
az élet a férfi mellé sodorhatott. A maga érzékeny, kissé
butácska módján belopja magát a körülötte élők, így a
tolószékbe kényszerült férfi szívébe is. Nem utolsó sorban, a
lány élete is megváltozik az ismeretség révén.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése